Percről - percre alakulnak és változnak a dolgaink...

Az igazság az, ha most visszamennénk, akkor biztos vagyok benne, hogy lenne olyan honvágyam, hogy belepistulnék...  A másik dolog az, hogy nem látunk és nem tudunk biztosítékot szerezni a cégtől a vízumunkkal kapcsolatban, hogy meg lesz biztos. Az országba való belépésünk is két esélyes. Úgyhogy úgy döntöttünk maradunk itthon, s újra építjük az életünket. Most éppen munkát keresek, ha az meg van, akkor pedig albérletet, de kizárólag Pesten. A kint megismert magyar sráccal pedig próbálunk valami közös üzletbe fogni, aki nem az, aki segített kijutnunk Malajziába, hanem ezt a fiút kint ismertem meg. Ő egy nagyon rendes srác, rengeteg jó ötlete van. Van neki itthon egy cége, ami nem működik egyenlőre, azonban most megpróbáljuk elindítani. Aztán úgy néz ki a cégbe be tudok én is "szállni", s akkor már végre tudok hivatalosan is számlára dolgozni, ami eddig elég macerás volt.

Szóval most új lehetőségek tárháza van...  Ettől függetlenül holnaptól egy festő barátomnak megyek besegíteni egy elég nagy lakásba, mert glettelnem kell... Ez egy hetes munka csak. Hogy utána mi lesz, még nem tudom pontosan. A kint élő fiúval próbálunk a 2 ország között valamilyen kereskedelmi kapcsolatot keresni, s onnan ide behozni ezt - azt, majd innen kivinni ezt - azt. 

Kislányom, mikor megérkeztünk Magyarországra már ki is jelentette, hogy ő nem szeretne visszamenni Malajziába. Én ugyanezt gondoltam és éreztem magammal kapcsolatban. Feleségem sem erőltette a dolgot már akkor sem. Azóta eltelt 1 hónap, s teljesen világossá vált, hogy nem szeretnénk visszamenni. Senki nem kívánja....  

A környezetünkben már mindenki nagyon örül, s mi is velük örülünk....

Múlt héten voltam egy barátommal Romániában. Egész pontosan Kolozsváron voltunk....  Én csak kikísértem, mert neki volt a munkahelye által egy fuvarja oda ki, autóalkatrészeket vittünk. Az út nagyon szép volt, azonban nagyon hosszú....  Hajnal 2 -kor indultunk, délután 5 -re értünk haza. Az út csodálatos volt. Engem jobban lenyűgözött Erdély látványa, mint Malajzia. Jártam már Romániában 14 évvel ez előtt, s már akkor is nagyon tetszett és gyönyörű volt. A táj talán még szebb mint akkor, azonban a városok szinte sehová nem fejlődtek. Ott megállt az idő. Én semmilyen változást vagy fejlődést nem láttam, pedig a gazdaság nagyon elhúzott...  1 Román lei 64 forint.  1 Maláj ringgit 64 forint. Ez megdöbbentett azonban. Ugyanakkor ezt leszámítva az emberek kedvessége és a táj az gyönyörű.