Régen írtam már sajnos, de elég elfoglalt voltam, mivel a család életét kellett kicsit rendbe szedjem. Találtam munkát, egy fővállalkozónál, amitől először nagyon féltem, mert sokszor megégettem már magamat vállalkozóknál való munkáim során. Hála Istennek nagyon korrekt és rendes, valamint nagyon tisztességesen fizet úgy anyagilag, mint időben. Nagyon szép a fizetésem, nagyon örülök a munkámnak. Így viszonylag hamar lett fix munkám, valamint találtunk albérletet is, most hétvégén költöztünk be, így most úgy néz ki, végre sínen vagyunk, ugyanakkor küzdök az államkincstárral, mert értetlen nő az ügyintéző, aki teljesen süket a munkályához, töketlenkedik, de már kezdem unni. Ebben semmi változás nincs.....  Ami megnyugtat, hogy legalább  a többi dologban rendben vagyunk. Nagy fiam is velünk költözött, így nem kellett újra elszakadnom tőle!! Így most végre mind a 3 gyermekemmel együtt élhetek!! ( nem könnyű )  De ez egy édes teher!!!!!!  :))  Most egy teljesen nyugis életet próbálunk élni, én dolgozok, reggel fél 6 kor indulok és este 7 re érek haza. Közben zenélgetek is, most vasárnap megyek majd egy most alakuló zenekarba dobolni, ahová a régi zenekaromnak a basszusgitárosa hívott. Ha bejön, akkor rágyúrunk, aztán kezdődik megint a koncertezés! Most kellene kicsit "lazítani", ami nagyon átvitt értelemben lazítás, de most egy nyugodt életet élhetnénk....  azonban mindig van valami, amitől ez nem egyszerű!!  Kezdem megszokni, hogy sosincs nyugi, sosem ülhetek le esténként nyugodtan, mert az nem az én életem..............   kezd azért kicsit elég lenni... Mindig mások szinezik az életemet, amit egyre nehezebben viselek. Kicsit még kitartok asszem.