Előző blogomban a közösségekről és az odatartozásról már írtam, s most ezt kifejteném kicsit bővebben......
Rettentő szomorú vagyok, azaz elszomorít az a tény, hogy én muszlimnak vallom, azaz vallottam magam, egészen addig, míg megjártuk Malajziát egy muszlim országot, ahol nem a muszlimoktól kaptunk segítséget, hanem mindenki mástól, akik közt voltak indiaiak, kínaiak, indonézek stb. Ott mindig azt hangoztatják, hogy a muszlim társadalom és közösség 1, azaz mindenki mindenkinek a testvére.... ez természetesen nagyon nem erről szólt ott kint, ráadásul csak szóban szép dolog ez, de tettekben semmi nem mutatott arra, hogy komolyan is gondolják. Amiket leírok velem történt dolgok, tapasztalatokról beszélek, nem másokkal történt meg, hanem velem, velünk. Hát.... most nem kellene itthon lennünk, ha a segítség nyújtásról szólna valóban a dolog erről muszlimok beszélnek, ugyanis kis híján kiutasítottak, mint azt még Malajziában írt blog bejegyzéseimből is kiderül. Erre hazajövünk, aminek persze a mai napig nagyon örülök, azonban beköltözik Shadi a Való Világ című műsorba, aki itthon köztudottan muszlim, bár ez ott bent nem derült ki, mivel még meg sem melegedett, de már ivott is, jól berúgott.... az anyja a fókusz című műsorban pedig el van ájulva a kisfiától, hogy hát ő milyen büszke rá, s hogy Shadi képviseli a magyar muszlimokat.... Na ettől kiborultam.... Engem ugyan nem képvisel az biztos! A másik legdurvább, amikor az egyik magyar muszlim vezető egy tv műsorban megint csak engem képviselve mond olyan vad dolgokat a vallással kapcsolatban, hogy a hátamon fel áll a szőr, akkor legszívesebben felugranék és ordítani tudnék!! Amikor másik magyar muszlim testvéremnek szólít, és olyan szemét módon viselkedik nem csak velem de a gyermekeimmel is, hogy az már vérlázító, akkor ezek után Tegnap az origón olvasom, hogy Szaud - Arábiában a nőket nem engedik továbbra sem autót vezetni, mert amelyik nő autót vezet, abból erkölcstelen lesz, s jobb híján fűvel - fával...... Atya ég!!! Aztán van itt ezer más gond is... Magyar muszlim lányok nem hordanak fejkendőt, ahogyan azt a Korán megköveteli minden nőtől. Van aki a nyári melegre való tekintettel nem hordja, van aki azért nem hordja, mert a Francia shária bíróság az ott élő nőkkel is levetette a kendőt, van aki azért nem öltözik fel rendesen, mert neki van egy öltözködési eleganciája, amiből nem akar lejjebb adni, van olyan, akinek a muszlim férje megtiltotta a kendő hordását..... Atya Ég!!!!! Ezeknek a Koránról és a vallásról fogalmuk nincs!! Ami a legszörnyűbb, hogy magyarországi muszlim vezetők melléjük állnak, simogatják a hátukat, hogy semmi baj, s jól csinálod!! Ha felhívod a figyelmüket hogy ez talán nem helyes így, akkor még te érezd magad rosszul miatta, mert mertél szólni. Amikor rákérdezek arra, hogy hány magyar muszlim tud arab nyelven arab nyelvű Koránt olvasni, akkor kiderül, hogy a 70% -uk nem tud olvasni arabul... Most természetesen alapokról beszélek, nem extra dolgokról.... Ami felháborító, amikor találkozok bárkivel aki laikus ebben a témában, akkor rákérdeznek ezekre a problémákra és nekem kell megmagyarázni ezt a sok baromságot.... Meguntam, ráadásul amiről beszélünk, annak egyetlen országban sincs kézzelfogható bizonyítéka, csak szavak, de nincsenek megtöltve tartalommal semmilyen szinten. Amikor több 100.000 muszlim pénteki imára aludni jár a mecsetbe, akkor miről beszélünk? Ezek után azt tudom mondani, nem szeretnék egy ilyen közösség tagja lenni... Amikor egy magát erős közösségnek tartó ( egy az út és egy a cél ) csoportban ugyanúgy megy a rivalizálás, az egymást kihasználás, a szurkálódás, a hátba döfés, akkor megint csak miről beszélünk? Amikor nem a szemedbe mondanak dolgokat, hanem a hátad mögött, s úgy hallasz vissza sok mindent, ráadásul nem úgy ahogyan az elhangzott.... Ettől hamar kiborulok! Ráadásul ez Malajziában történik meg velem azaz velünk, s ezt az a magyar "muszlim" teszi meg velem, aki távolról egy segítőkész muszlimnak állítja be magát, s ő segít kijutni Malájba, amiért hálás vagyok, azonban a rengeteg beígért dologból nem hogy nem lett semmi, de még az ajtót is ránk veri szó szerint, a gyerekeim előtt ordít velem, velünk, majd ránk olvassa, hogy ő odajön, mi meg rátámadunk? Milyen muszlimok vagyunk mi??? 40 éves vagyok, 3 gyermekkel, 1995 -ben vettem fel a vallást, nem tartom magam szar embernek, igen nagyon nehéz helyzetben voltunk és vagyunk is, bár most talán kicsit könnyebben tudunk fent maradni mint előtt, mielőtt kimentünk, na nem azért mert hoztunk haza egy halom pénzt, hanem mert végre van egy olyan munkahelyem itthon, ahol megfizetik a munkámat... Amikor kint Malajziában egy vallás oktató tanár lenyúlja a fél havi fizetésemet, és szemrebbenés nélkül azt mondja hogy oda adta, amikor kifestetnek velem egy nem kicsi éttermet, s azt mondják mikor a fizetésre kerül a sor, hogy ők azt már kifizették, akkor megáll bennem az ütő! Persze ezek csak cikkelyek a kint eltöltött időkről.... A lényeg, hogy ezek a muszlim testvérek voltak!! Na ezért nem kívánom a közösséget senkivel, csak azokkal a barátaimmal akiket én válogatok meg magamnak. Nincs sok barátom, azonban tartalommal megtöltött kapcsolatok ezek számomra és remélem az ő számukra is. Velük bármilyen bizalmas dologról tudok beszélni nyíltan, soha nem fordult elő, hogy bármivel is visszaéltek volna. Nem úgy a közösségekben, ahol megfordultam!!!! Komoly őrület ez!!
Na most jól kipanaszkodtam magam!! Muszáj volt hogy kijöjjön belőlem, mert megzakkanok.... Jól esett.... :)
